csütörtök, augusztus 06, 2020
728x90 EU Imagery

Nemzetközi lapszemle.
Tíz év kell ahhoz, feltéve, hogy a magyar miniszterelnök hatalomba marad, amíg kiderül, melyik irányvonal győzedelmeskedik.

Die Presse

A luxemburgi külügyminiszter kijelentette, hogy Magyarországnak semmi keresnivalója az Európai Tanácsban, mert a magyar modell már nem demokratikus, élesen elüt a nyugati értékkánontól. Asselborn, aki ádáz ellenfele az orbáni politikának, Bécsben beszélt, ahol bemutatták az életéről írt könyvet, miután 16 éve tölti be tisztségét és ezzel rekorder az unióban. Hangsúlyozta, hogy a magyar miniszterelnök szorosan Erdogan nyomában jár. Ezt igazolja a fake news terjesztése ügyében elfogadott jogszabály, amely azt hivatott megakadályozni, nehogy kifogásolni lehessen a járvány kapcsán elrendelt intézkedéseket.
 
A miniszter kiemelte, hogy nem illeszthető össze az illiberalizmus, illetve az EU normarendszere, ám ha Orbán még egy évtizedig marad, akkor óhatatlanul kiderül majd, melyik győzi le a másikat. Egyben megerősítette, hogy szerinte a magyar út – politikafilozófiai megfontolásokból - nem járható a földrész számára. Ezért meg kell fontolni, hogy függesszék fel a magyar uniós tagságot.
 
A politikus bírálta az osztrák kancellárt is, amiért az nem hajlandó elfogadni a menedékkérők kötelező elosztását. Kifejtette, hogy az esetleges újabb bevándorlási hullám kapcsán nem szabad az ördögöt a falra fejteni, a mumussal ijesztegetni, de az sem járja, hogy a déli tagállamok ezúttal is önmagukra legyenek utalva. Meg az sem, hogy mindig ugyanaz az 5-6 állam segítsen az olaszoknak, spanyoloknak, görögöknek és máltaiaknak. Merthogy jó bolondok.
 
Asselborn felrótta továbbá Ausztriának, hogy az a fukar négyek részeként hiteleket adna a Covid 19 miatt nagy gondban lévő Olaszországnak és Spanyolországnak, nem pedig ingyenes támogatást. Megjegyezte ugyanakkor, hogy ezek a próbálkozások úgyis elhalnak, hiszen a német-francia duó már a maga részéről letette a garast. Felhánytorgatta azt is, hogy az osztrák vezetés leginkább lapít, miközben Izrael arab területeket kíván elfoglalni, noha az egyértelműen szembemegy a nemzetközi joggal. Elismerte viszont, hogy ennek ellenére nincs esély szankciók kimondására, mert ahhoz az összes tagállam szavazata kellene. Ám szerinte kompromisszumként el lehetne ismerni Palesztinát, ahogyan Magyarország és Csehország is tette. De mint mondta, a palesztin állam nélkül nem lesz stabilitás és nyugalom a régióban.
 

Neue Kronen Zeitung

Ausztria és Németország véleménye sok mindenben eltér a következő fél év teendőit illetően, ám abban nagy az egyetértés, hogy igencsak oda kell figyelni a jogállamiságra, hiszen fennáll a veszély, hogy főként Magyarország és Lengyelország átmegy autoriterbe. Ezt az osztrák Európa-miniszter mondta, miután a német uniós elnökség kapcsán Berlinben találkozott Roth külügyi államminiszterrel, valamint a Kancellária illetékesével. Edelstadler szerint súlyos teher nyomja a németek vállát, és az osztrákok segíteni akarnak nekik, hiszen a vírusválság különösen megnehezíti a dolgukat. Ám továbbra is nagy ellentét van a két fél véleménye között a 750 milliárd eurós segélyterv ügyében. Ideértve hogy az olaszok és a spanyolok a pénzt nem használhatják fel költségvetésük rendbetételére. A cél a zöld gazdaság, az infrastruktúra, illetve a digitalizálás – jegyezte meg az osztrák politikus.

Die Zeit

Schönberger Ádám azt várja a most kezdődött német uniós elnökségtől, hogy Berlin egyértelműen kiáll a jogállamiságért és a demokráciáért. A lap egy körkérdés keretében kereste meg a Marom Zsidó Kulturális Egyesület vezetőjét, az Aurora közösségi tér egyik fő szervezőjét, aki konkrétan azt tartja a szükségesnek, hogy a német uniópártok e fél év során végre intsenek búcsút a tekintélyelvű Fidesznek a Néppárton belül. Hiszen évek óta csak a gittrágás megy ez ügyben. Ám azt is kívánatosnak tartja, hogy Németország ne csukja be az egyik szemét, amikor EU-s pénzek egyre-másra Orbán Viktor családtagjainak és üzlettársainak cégeinél kötnek ki.

De hát német részről ez megy 10 éve, tette hozzá, mégsem történik semmi, noha Magyarország nyugati értelemben már rég nem demokrácia. Mégis úgy néz ki, hogy Berlinben más számít fontosnak. Természetesen nem arról van szó, hogy az uniónak elsődleges feladata volna megoldani a magyar társadalom házi feladatait. Ám lassan kérdésessé válik, érdemes-e magyar földön választási kampányt folytatni, mivel nem látszik, hogy miként lehetne visszatérni a liberális demokráciához a jelenlegi körülmények között. A kormánypárt az egészségügyi válság ürügyén csak még jobban bebetonozza a hatalmát. Ezért kell Brüsszelnek segítenie.

Project Syndicate

Gyorsan szertefoszlanak a remények, hogy a gazdaságok hamar talpra állnak a vírus okozta a válság után, ezért a világ egyik legtekintélyesebb közgazdásza azt ajánlja a kormányoknak, hogy ne riadjanak vissza a kemény döntésektől, ha tartós fellendülést akarnak, bár a politikai teendők kezdettől fogva világosak. A Nobel-díjas Stiglitz úgy ítéli meg, hogy a gyógyuláshoz jelenleg még ott is hiányzik az erő, ahol jól reagáltak a fertőzésre, hát, még ahol nem, lásd az Egyesült Államokat. A kilátás mindenesetre makrogazdasági szinten az, hogy a kiadások visszaesnek mind a háztartások, mint a cégek esetében, jönnek a tömeges csődök és a gazdaság szereplői igen óvatosra váltanak át.

A mikrogazdaságban pedig az rajzolódik ki, hogy lényegesen módosulnak a fogyasztás és a termelés jellemzői, ami azután szélesebb szerkezeti átalakulásokat von maga után. Azok az ágazatok erősödnek meg, amelyekben nincs sok személyes érintkezés. Vagyis a tulajdonosok, ahol csak lehet, gépekkel helyettesítik az embereket, főleg ahol a szakképzetlen munkaerőt lehet ily módon kiváltani. Ezt pedig fokozza az egyenlőtlenséget. Ráadásul nem sokat tud segíteni a monetáris politika, amikor a kamatok már így is erősen a nulla felé mutatnak.

Azon kívül a konzervatív politikát valló országokban a költségvetési hiány és az államadósság növekedésének elutasítása gátolja a megfelelő ösztönző programokat. Itt és most ugyanis nem milliárdosoknak és nagy cégeknek kell a hóna alá nyúlni, mint 2008-ban, hanem a munkanélkülieket, a legkiszolgáltatottabbakat kellene támogatni, ideértve az egészségügyi ellátást is. Persze addig nincs megújulás, amíg nem tartóztatják fel a megbetegedéseket. Emellett azonban az is elengedhetetlen, hogy segítsék a leginkább rászorulókat, pénzt adjanak a vállalatoknak, így azok ne menjenek tönkre és ne bocsássák el a dolgozókat. Enélkül később sem vezet felfelé út.

Ám nem szabad kihúzni a csávából olyan cégeket, amelyek már a Covid-19 előtt lejtőre kerültek, mert az csak betenne a növekedésnek. Szóval a kormányok ne védjék meg azokat az egységeket, amelyek csak magukat okolhatják a bajokért. Viszont mivel a kórokozó még jó sokáig velünk lesz, meg lehet szervezni, hogy a vállalkozások az anyagi mankóért cserében működjenek közre a társadalmi egyenlőtlenségek csökkentésében, az egészségügyi ellátás javításában és a zöldebb, tudásalapú gazdaság megteremtésében. Gazdasági oldalról nincs akadálya annak, hogy olyan fejlesztési programokat indítsanak be, amelyek révén közelebb kerülhetünk az áhított és hirdetett társadalmi modellhez.

Forrás: Népszava

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all