hétfő, szeptember 23, 2019
728x90 EU Imagery

A nagyhatalmi státusért fizetett árat mind többen tartják túl nagynak. Az oroszok egyre inkább úgy tekintenek Ukrajnára, mint olyan országra, amely a Nyugathoz tartozik. A Levada független közvéleménykutató központ honlapján közzétett legutóbbi felmérés szerint az oroszok 34 százaléka viszonyul jól az Egyesült Államokhoz és ugyancsak 34 százaléka Ukrajnához, 56 százalékuknak azonban mindkét országról egyaránt rossz a véleménye. Immár nem a „miénknek” tekintik Ukrajnát, hanem politikai értelemben a nyugati világ részének. Az ukránoktól a Krím-félsziget orosz bekebelezése előtt sem volt idegen az Európához való vonzódás, Moszkvában egy ideig még voltak olyan illúziók, hogy a történelmi hagyományok megfordítják az oroszellenes trendet, idővel azonban az ukránok távolodása felgyorsult. Már ott tartanak az oroszok, hogy Ukrajnát a Nyugat valamiféle előretolt hadállásának tekintik.

1230238

A Kercsi-szorosi híd megépítése több mint 4 milliárd euróba került
Fotó: AFP / Sputnik/ Alexey Malgavko

Egyetlen reményük maradt, hogy a Krím-félsziget körüli feszültség oldódik, és a nyugati kapcsolatok visszatérnek a régi szintre. Ennek az elmúlt esztendő eseményei igencsak ellentmondanak, ezért elég furcsa, hogy a Levada központ felmérése szerint a megkérdezettek 54 százaléka bízik ebben. Egy éve még a pesszimisták voltak többségben. A mostani eredmény öt év óta a legbizakodóbb. A Krím visszacsatolását stabilan a megkérdezettek 86 százaléka támogatja, viszont 9-ről 17 százalékra nőtt azoknak a száma, akik ezt a nemzetközi szerződések megsértésének tekinti.

Lev Gudkov, a Levada központ igazgatója úgy véli, az optimisták részéről inkább van szó reménykedésről, mint tárgyilagos értékítéletről. Az új nyugdíjtörvény elfogadása óta amúgy is figyelmük a belső ügyek felé fordult. Megváltoztak a prioritások: nem elégszenek meg a nagyhatalmi státusz érzetével, hanem elégedetlenek a geopolitikára fordított kiadásokkal. Ugyanakkor nincsenek tisztában azzal, hogy az általuk is támogatott visszacsatolás következményei kapcsolatba hozhatók a szociális politikára fordított pénzzel. A Krímmel kapcsolatos konszenzus megmaradt, a nemzetközi küzdőtérre vonatkozó vélemények viszont átalakulnak. 

Egy másik közvéleménykutató intézet, a FOM arra kereste a választ, a megkérdezettek szerint hogyan hatott az ország gazdaságára az egyesülés. Mindössze 28 százalékuk véli úgy, hogy jótékonyan. Még kevesebben hiszik azt, hogy ez jót tett az ország nemzetközi kapcsolatainak. Összességében azonban még mindig többségben vannak azok, akik a hatást vagy pozitívnak tartják, vagy egyformának látják az előnyöket és a hátrányokat is. 

Változatlanul nincs tisztánlátás a tekintetben, milyen árat kellett fizetnie Oroszországnak a Krím-félsziget elcsatolásáért. Az érzelmek mindent felülírnak. A Levada központ és a Kijevi nemzetközi szociológiai intézet közös felméréséből kiderül, hogy három év alatt 59 százalékról 82 százalékra emelkedett azoknak az oroszoknak a száma, akik kedvezően viszonyulnak Ukrajna egyszerű embereihez, Ukrajnában pedig 67-ről 77 százalékra azoké, akik az oroszok iránt viseltetnek hasonlóan. Az oroszok és az ukránok fele vízumkötelezettség és vámok nélküli nyitott határok mellett foglalt állást. A rokonszenv, természetesen, nem vonatkozik a másik állam hatóságaira, amelyeket mindkét oldalon rendkívül negatívan ítélnek meg. Az elemzők szerint nincs szó enyhülésről, inkább az ukrajnai harcok elcsendesedése és az orosz retorika mérséklése hatott. Az oroszbarát ukrán területeken végzett felmérések is sokat javítanak a statisztikán.  

Forrás: Népszava

 

Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a RoTaPress.us nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all