csütörtök, október 06, 2022

Bár az Orbán-kormány azt bizonygatja, hogy a beruházások leállításával nem veszik kárba az eddig elvégzett előkészítő munka, ezt nem támasztja alá például a csepeli HÉV esete.

A HÉV-fejlesztések lehetnek az első vesztesei az állami beruházások spórolás címén elindított, Lázár János építési miniszter vezette felülvizsgálatának. A fővárosi kormányhivatal a napokban közölte, hogy szüneteltetik a H7 HÉV-vonal fejlesztésével és meghosszabbításával kapcsolatos csepeli autóbusz és HÉV-végállomás, parkolóház, üzemi, szolgálati és járműtároló épületeinek építési engedélyezési eljárását.

Emellett a Népszava információi szerint szinte valamennyi Budapestre tervezett állami projektet leállítanák: veszélyben van a Galvani híd és a déli körvasút építése, a Műegyetem rakpartot és a Kopaszi-gátat is érintő újabb budai fonódó villamospálya kialakítása, a Ráckevei-Duna revitalizációja, a Városmajor megújítása, a csepeli és a gellérthegyi közpark valamint a dunai evezős központ létrehozása, a Városliget autómentesítése és a dél-budai centrumkórház is. S ezzel nem csupán az a gond, hogy ezek előkészítésére az elmúlt években sok milliárdot költöttek és a leállítással ez a pénz kárba vész, hanem az is: az uniós források esetleges megnyílásakor nem lesznek azonnal indítható projektek, így azok az összegek is veszendőbe mehetnek.

„ A Népszava kérdéseiben nevesített beruházásokra, ahogy minden állami beruházásra általánosan vonatkozik az a kormányhatározat, amely a Magyarország szomszédjában zajló háború idején, a tartalékképzés miatt felfüggeszt, majd felülvizsgál minden olyan állami beruházást, amelynek kivitelezése még nem kezdődött meg” – válaszolta a Népszava kérdésére az Építési és Beruházási Minisztérium.

Azzal folytatta az Építési és Beruházási Minisztérium: „a kormány a jövőben – minden egyes ügyet külön vizsgálva – nem a felfüggesztésről dönt, hanem a beruházások folytatásáról. Ez a munka folyamatos, a mindenkori forrás-helyzettől függ. Az eddig elvégzett előkészítési, engedélyezési munkálatok azonban nem vesznek kárba, azokat a beruházások későbbi megvalósulásának alkalmával – ha kell módosítva azokat – felhasználjuk.”

Mint emlékezetes, Lázár János beruházási miniszter kinevezése után szinte azonnal bejelentette, hogy felülvizsgálják az állami projektlistát és nagy elánnal hozzá is látott a feladatnak. A minisztérium javaslata alapján a kormány egyenként dönt a beruházások sorsáról. A törölt projektek listája még nem állt össze, de a fő csapásirány azért már kirajzolódik. Lázár János első döntései közé tartozott a Fürjes Balázs miniszter-helyettessé, Vitézy Dávid államtitkárrá való kinevezése után vezető nélkül maradt BFK felszámolása, majd a romokon létrehozott Nemzeti Közlekedési Központ teljes menedzsmentjének menesztése és saját emberekkel való feltöltése.

Bár a tárca azt bizonygatja, hogy a projektek leállításával nem veszik kárba az eddig elvégzett előkészítő munka, például a csepeli HÉV esete nem támasztja ezt alá. A H7 HÉV-vonal fejlesztésének és meghosszabbításának leállítását a projektet elindító, az új kormány által felszámolt Budapesti Fejlesztési Központ (BFK) helyébe lépő Nemzeti Közlekedési Központ (NKK) Zrt. kérte. A HÉV-fejlesztés megállításával milliárdos, több éves előkészítő munka mehet veszendőbe. Ráadásul egy korábbi közvélemény-kutatás szerint éppen ez volt a lakosság által leginkább várt fővárosi közlekedési beruházás.

Az előző Orbán-kormány hosszú előkészítés után döntött arról, hogy nekilátnak a fővárosi önkormányzattól még Tarlós István főpolgármestersége idején átvett HÉV vonalak - a H5-ös szentendrei, H6-os ráckevei és H7-es csepeli – korszerűsítésének. A BFK létrejöttekor Vitézy Dávid cégvezető és Fürjes Balázs akkor még Budapest fejlesztéséért felelős államtitkár közösen ígérte meg, hogy 2021-re meglesznek az engedélyek és 2022-re az első kivitelezői tenderek. Nem így lett.

A kormány által tavaly év végén elfogadott Budapesti Vasúti Stratégiában (BVS) már 2023-ra ígérték a HÉV-program előkészítésének befejezését, míg a kivitelezés tervezett időpontja 2030-ra csúszott. Ebbe talán az is belejátszott, hogy a BVS megvalósítási költségét előzetesen 2000-2400 milliárd forintosra becsülték. A matuzsálemi korú, átlag 44 éves HÉV-szerelvények cseréjét mindenesetre az unió úgynevezett Helyreállítási Alapjából (RFF) oldották volna meg. Erre lett is volna esély, ha győztest hirdetnek a 2020 novemberében meghirdetett HÉV-járműtenderen, ám azt végül eredménytelennek nyilvánították fedezethiány miatt. (Szakmai körökben elég erősen tartja magát az a nézet, miszerint a lefújás valódi oka az volt, hogy a hármas metró új kocsijait szállító orosz Transmasholdingot az ügyesen összeállított pályázati feltételekkel kiszorították.) Most már akkor se férne be időben az RRF programok közé, ha a kormány meg tudna állapodni az unióval. A helyreállítási alap forrásait 2026 végéig lehet felhasználni, márpedig a járművek addig akkor se érkeznének meg, ha most kiírnák a tendert.

Az Európai Bizottság július közepén egy hónapos haladékot adott a magyar kormánynak arra, hogy meggyőző intézkedési tervet állítson össze a jogállamisági problémák kezelésére. Ha a határidő eredménytelenül telik le, akkor a 2021-2027-es felzárkóztatási források jelentős részének felfüggesztését javasolhatják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak. Erről szeptemberben születhet döntés.

Viharos múlt, ellentmondásos jelen: terhelt kapcsolatok

A tervezés alatt álló, illetve már elindított projektek mellett a Népszava információi szerint a beruházási minisztérium a korábbi, már lezárt állami projekteket is átvizsgálja, különös tekintettel az előző úszó vb-re készült beruházásokra és az olimpiai pályázat előkészítésére. Mindkettő kormányzati felelőse Fürjes Balázs volt, aki Budapest fejlesztéséért felelős államtitkárból a jelen ciklusban Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter helyettese lett.

„Az olimpiai pályázat felelőse a MOB-Fővárosi Önkormányzat tulajdonában álló Budapest 2024 Zrt. (végelszámolással megszűnt), a vizes vb felelőse pedig az egykori Nemzeti Fejlesztési Minisztérium tulajdonában működő, ma már szintén nem létező Budapest 2017 Kft. volt – válaszolta Fürjes Balázs lapunk kérdésére. Fürjes szerint ezt a miniszter munkatársai is tudják, és kizártnak tartja, hogy félretájékoztassák a tárcavezetőt. A rossz nyelvek szerint Fürjes és Lázár viszonya a Groupama Aréna építése idején romlott meg. Fürjest bízták meg az FTC új stadionjának építésével, Lázár Miniszterelnökséget vezető államtitkár volt. A helyzet a Fürjes vezette 2017-es úszó vb-re való felkészülés, Lázár minisztersége idején tovább romlott. A kapcsolat elmérgesedésére utal, hogy Lázár mindenáron meg akarta szerezni a BFK-t, amelyet államtitkárként korábban Fürjes felügyelt. A Fürjes-Lázár kapcsolatra, illetve a lezárt projektek felülvizsgálatára vonatkozó kérdésünkre a minisztérium nem válaszolt.

1355713

Újraértelmezik a kiváltságokat

A felülvizsgálati munkával párhuzamosan, a minisztériumban megkezdődött az új, állami beruházásokat szabályozó kerettörvény megalkotása, amelyet tervek szerint ősszel terjesztenek a Parlament elé – ez isk kiderült az építési tárca lapunknak küldött válaszából. Mint írták, ahhoz, hogy az új keretrendszer valóban jól és hasznosan működjön, fontosnak tartják a szakma véleményét, ezért a törvény előkészítésébe bevonták a mérnök, építész és ipar kamarát, a vállalkozói, munkaadói érdekvédelmi szervezeteket a Magyar Művészeti Akadémiát, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségét és a Megyei Jogú Városok Országos Szövetségét, amelyek már meg is tették szakmai javaslataikat. Ezeket a tárca ígérete szerint beépítik a törvénytervezet szövegébe. Az új kerettörvénytől – amely minden állami beruházásra vonatkozik majd - azt várják, hogy az egy átláthatóbb, egyszerűbb, a köz érdekeit jobban védő rendszert hoz létre. Az új jogszabály várhatóan jövő januárban lép hatályba. A részletekre azonban nem tértek ki, így az sem derült ki, hogy az új szabályozás felszámolja-e a kiemelt beruházások törvények felettiségét, az engedélyezési eljárások extrém gyorsítósávját, amivel néhány hónap alatt, az érintett önkormányzat legkisebb beleszólása nélkül lehet zavarni az egész engedélyezést.

A nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházások leállításáért tavaly látványos akciósorozatot indított a Civil Kollégium Alapítvány (CKA). Az eseménysorozattal rá akarták irányítani a figyelmet ezeknek a projekteknek az átláthatatlanságára, környezetromboló hatására, a helyi lakosok érdekeinek és a szakmai szempontoknak a semmibe vételére, valamint a beruházásokat kísérő visszaélésekre. Mint ismeretes a kormány dönt a kiemelésről. Az elmúlt években szinte minden belefért a nemzetgazdasági szempontból fontos körbe: stadion, alapítványi iskola, kavicsbánya, turisztikai beruházás, hotel vagy éppen lakópark építés. Az sem számít, ha magánbefektetői érdekeket szolgál a projekt. Az állami beruházások felgyorsításának jogtechnikai módszerét egyébként éppen Fürjes Balázs dolgozta ki még 2000-ben, de a Fidesz 2011-ben érzett rá igazán az ízére. 2010-ig összesen 24 projekt kapta meg ezt a státuszt, a következő évben már 729, az elmúlt három évben a K-Monitor összegzése szerint több mint ezer, összesen 3000 felett lehet a kiemelt projektek száma. Az eredeti jogszabályt eddig negyvenszer módosították. Az Orbán-kormány mára elérte, hogy a lakossági, a városrendezési és műemlékvédelmi szempontok, valamint az építésügyi szabályozás gyakorlatilag teljesen figyelmen kívül hagyható, ha a baráti érdekek úgy kívánják.

Forrás és képek: Népszava

 

Kövess bennünket a Facebookon!
load more hold SHIFT key to load all load all